Hogyan olvasd az Ex-jelölést

Aki R290-es géphez nyúl, előbb-utóbb belefut egy karaktersorba az eszköz adattábláján: II 3G Ex ec ic nC h IIA T4 Gc. A legtöbben ennyit szűrünk le belőle, hogy „ez akkor jó lesz” — pedig a sor pontosan megmondja, hová viheted be az eszközt, és hová nem. Nyolc darabból áll, és ha egyszer végigolvasod, utána harminc másodperc alatt eldöntöd bármelyik műszerről.

Miért kerül ez elő egyáltalán

A propán éghető. Ép, zárt hűtőkör mellett ez nem jelent semmit — a gyártó dolga, hogy a gép normál üzemben biztonságos legyen. A kérdés akkor éles, amikor te bontod meg a kört: lefejtésnél, töltésnél, csere közben a gép körül rövid időre olyan levegő alakulhat ki, amiben a propán koncentrációja a gyulladási tartományba esik.

Ilyenkor a tűzháromszög két eleme adott: van éghető anyag és van oxigén. A koncentrációt még tudod mérni és hígítani — de elvenni egyetlen elemet tudsz: a gyújtóforrást. Az Ex-jelölés pontosan erről szól: arról, hogy az eszköz milyen körülmények között nem lesz gyújtóforrás.

A jelölés nyolc darabja

1. IIberendezés-csoport
2. 3Gkategória és közeg
3. Exrobbanásbiztos kivitel
4. ec ic nC hvédelmi módok
5. IIAgázcsoport
6. T4hőmérsékleti osztály
7. Gcvédelmi szint (EPL)

1. Berendezés-csoport — II

Két csoport létezik. Az I a bányáké, ahol sújtólégveszély van; a II minden más ipari környezet. Hűtéstechnikában gyakorlatilag mindig II áll itt — ha mégsem, akkor rossz eszközkatalógust nyitottál ki.

2. Kategória és közeg — 3G

A szám a védelem szintje, a betű a közeg fajtája. G = gáz, gőz vagy köd; D = por. Nekünk a G kell.

Kategória	Védelem szintje	Melyik zónába viheted
1	nagyon magas	Zóna 0 (és 20)
2	magas	Zóna 1 (és 21)
3	normál	Zóna 2 (és 22)

A Zóna 2 az a hely, ahol normál üzemben nem várható robbanóképes gázközeg, és ha mégis kialakul, csak rövid ideig áll fenn. A hűtőkör megbontása körüli tér tipikusan ilyen — ezért elegendő és szokásos a 3G a szervizeszközökön.

3. Az Ex maga

Ez csak annyit jelent: a berendezés robbanásbiztos kivitelű. Önmagában nem mond semmit arról, hogyan — azt a következő blokk mondja meg.

4. Védelmi mód — ec ic nC h

Itt szokott elakadni az olvasás, mert több betűpár is állhat egymás után. Ez nem hiba: egy eszköz különböző részei más-más elven lehetnek védettek — a motor másképp, mint az elektronika, és megint másképp a mechanika.

Jelölés	Mit jelent
d	robbanásbiztos tokozás — a robbanás bent marad, nem terjed ki
e / ec	fokozott biztonság: a konstrukció eleve nem enged szikrát vagy forró felületet
i / ic	gyújtószikra-mentes: az áramkör energiája kevés a gyújtáshoz
n / nC	korlátozott védelem, kifejezetten Zóna 2-re
h	nem villamos (mechanikai) részek védelme

Az ec, ic, nC végén álló c betű a Zóna 2-höz tartozó, „normál” szintet jelöli — a sorozat többi tagja (b, a) szigorúbb.

Az n-típusú jelölések (nA, nC) a korábbi szabványgenerációból származnak, és fokozatosan átveszi a helyüket az ec. Ha egy eszközön mindkettő szerepel, az nem ellentmondás — az adott részegységekre vonatkoznak külön-külön.

5. Gázcsoport — IIA

A gázokat aszerint sorolják csoportba, mennyire könnyen gyulladnak és mekkora energia kell hozzájuk.

• IIA — kevésbé veszélyes gázok. A propán ide tartozik.
• IIB — közepesen veszélyes (például etilén).
• IIC — a legveszélyesebbek: hidrogén, acetilén.

A besorolás felfelé kompatibilis: egy IIC-re minősített eszköz IIA közegben is használható, fordítva nem. R290-hez tehát a IIA elegendő — a IIB/IIC nem hiba, csak általában drágább.

6. Hőmérsékleti osztály — T4

Ez az eszköz maximális felületi hőmérsékletét korlátozza, mert egy elég forró felület gyújtóforrás.

Osztály	Max. felületi hőmérséklet
T1	450 °C
T2	300 °C
T3	200 °C
T4	135 °C
T5	100 °C
T6	85 °C

A nagyobb szám a szigorúbb — ez a leggyakoribb félreolvasás. A T4-es eszköz felülete nem melegszik 135 °C fölé, tehát bőven a propán gyulladási hőmérséklete alatt marad.

7. Védelmi szint — Gc

Az EPL (Equipment Protection Level) ugyanazt mondja el még egyszer, más rendszerben: Ga = Zóna 0, Gb = Zóna 1, Gc = Zóna 2. Ha a kategória és az EPL nem stimmel egymással (például 2G áll Gc-vel), az gyanús adattábla — nézz utána.

Olvassuk el a példát egyben

II 3G Ex ec ic nC h IIA T4 Gc — „ipari környezetbe való, Zóna 2-ig használható, gázközegre minősített eszköz, amelynek részei fokozott biztonságú, gyújtószikra-mentes és mechanikai védelemmel készültek; propánt is tartalmazó (IIA) közegben jó, és a felülete nem melegszik 135 °C fölé.”

Egyetlen sor, és megválaszolta a kérdést, ami valójában érdekel: bevihetem-e oda, ahol dolgozni fogok.

Amit a jelölés nem mond meg

Három dolog nem szerepel benne, és ezek is a te felelősséged:

1. A zóna kijelölése. A jelölés az eszközről szól, nem a munkaterületről. Hogy a konkrét helyszínen meddig terjed a Zóna 2, azt a körülmények döntik el: a töltet mennyisége, a szellőzés, a tér zártsága.
2. A többi gyújtóforrás. Egy Ex-minősített lefejtő mellett is ott lehet a nem antisztatikus munkaruha, a szikrázó kéziszerszám, a szomszéd fűtése vagy egy égve hagyott cigaretta.
3. Az eszköz állapota. A minősítés ép, karbantartott berendezésre vonatkozik. Sérült kábel, hiányzó tömítés, házilag „megjavított” kapcsoló után a tábla már nem igaz.

Harminc másodperces ellenőrzés

Amikor legközelebb R290-es munkához veszed kézbe egy eszköz adattábláját, ennyi elég:

1. Van rajta Ex és G? Ha nincs, nem robbanásveszélyes térbe való.
2. A kategória 3 vagy szigorúbb (2, 1)?
3. A gázcsoport IIA vagy szigorúbb (IIB, IIC)?
4. Ott van-e a hőmérsékleti osztály, és megfelel-e annak, amit a munkaterületre előírtak?
5. Az EPL (Gc/Gb/Ga) egybevág a kategóriával?

Ha mind az öt stimmel, az eszköz a helyén van. Ami ezután számít, az már nem az adattábla, hanem a munkaterület — a zóna kijelölése, a szellőzés és az, hogy a környezetből is kikerüljön minden, ami szikrázni tud.